Van valami különös abban, ahogy január 2-án leszedjük a karácsonyfát.
Mintha nemcsak a díszeket pakolnánk el, hanem az elmúlt év fáradtságát, káoszát, túlfogyasztását, meg a "majd egyszer jó lesz még valamire" érzést is. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.
És amikor a csupasz fa nélküli sarok ott áll… egyszerre fájdalmas és felszabadító gondolat villan be:
– Talán nemcsak a nappaliban kellene szelektálnom. Talán az életem több területén is.
Anyagiak? Kapcsolatok? Bevállalt terhek, amiket nem neked kellene cipelni? Szokások, amik már nem szolgálnak?
Na most… ezekben nem vagyok kompetens (bár hallottam már egy-két drámát stílustanácsadás közben). De egy dologban nagyon is tudok segíteni:
Kezdjük a gardróboddal.
Mert hidd el, ha a ruháid letisztulnak, a fejed és a lelked is tisztulni kezd.
A rend kívül sokszor rendet teremt belül is.
Karácsony után mindenki fáradt.
Túl sok étel, túl sok inger, túl sok "legyen minden tökéletes", és hirtelen túl sok ruha szétdobálva mindenhol.
40 felett ez különösen igaz, mert több szerepben vagyunk jelen:
nő, anya, nagylány, dolgozó nő, gondoskodó nő, ünnepeket összefogó nő.
Nem csoda, ha január elején elfogy a türelem – és elkezdjük kívánni a keveset. A tisztát. A rendezettet. Azt, ami valóban mi vagyunk.
Semmi önsanyargatás. Nem arról szól, hogy "legyél minimalista", vagy "tartsd a 33 darabos gardróbot". Csak arról, hogy kezdj el levegőt venni. Dobd ki (vagy add tovább), ami:
Ha egész ünnepi szezonban nem érezted hozzá magad, januárban sem fogod.
40 felett ez különösen rombolja a megjelenést.
A jó szabás és a jó anyag fél elegancia.
Ezek a ruhák általában nem jönnek el.
Te viszont minden reggel beléjük botlasz.
Ha még a -10 fok sem vette rá a szívedet, akkor elengedhetjük.
Semmi nem öregít jobban annál, mint amikor látszik, hogy valaki szenved a cipőjében.
Pl. 4 ugyanolyan fekete nadrág, 5 fekete garbó.
A duplikációk mögött általában önbizalomhiány vagy fáradtság áll.
A stílusunk változik – 40 felett néha nagyon.
A múltbeli önmagunk ruhái már nem szolgálnak.
Ez lesz a téli alapod.
A kabát 2 másodperc alatt eldönti, milyen stílusú nőnek látnak.
Nem a drága → a szép, a tiszta, az ápolt.
Ne ötvenet, hármat.
A minőség többet ér, mint a mennyiség.
Színházba, koncertre, vacsorára.
Nem kell sok – egy is elég, ha jó.
Ez 40 felett az egyetlen valódi mérce.
Ez nem csak rendrakás.
Ez egy üzenet önmagad felé:
– Mostantól máshogy szeretnék élni.
Tisztábban. Egyszerűbben.
Magamnak jobb lenni.
A ruhák sokszor tartják bennünk azt, amit amúgy már rég el akarnánk engedni.
És amikor végre kiürül egy polc vagy fiók, valahogy belül is hely lesz.
A 40+ nők nagy része januárban keres fel, mert most jön el az a pont, amikor valóban szeretnék tudni:
mi áll jól nekik
milyen alapdarabokkal lenne könnyebb az életük
milyen színekkel tudnának frissebbek lenni
hogyan alakítsák át a gardróbot saját magukhoz igazítva
Erre hoztam létre az online szín- és stílustanácsadási csomagokat, amelyeket
👉 otthonról,
👉 kényelmesen,
👉 személyre szabva
tudsz végigcsinálni.
Segítek letisztítani a ruhatárad és vele együtt az energiáidat is.
Gyergyai Krisztina, szín-és stílustanácsadó
Ha megkérdeznénk száz embert, mitől lesz valaki stílusos, a legtöbben valószínűleg azt válaszolnák, hogy a ruháitól. Majdnem 30 év szín- és stílustanácsadói tapasztalat után azonban egészen máshogy látom ezt. A stílus szerintem nem a gardróbban kezdődik, és nem is egy új ruha megvásárlásával. Sokkal korábban indul: abban, hogyan bánunk önmagunkkal,...
Vannak helyek, ahová újra és újra jó visszatérni. Tihany számomra pontosan ilyen. Nem azért, mert minden alkalommal valami teljesen újat mutat, hanem mert ugyanazt a nyugalmat, szépséget és balatoni hangulatot adja. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.
Stílustanácsadóként gyakran beszélek arról, hogy milyen apró dolgok öregíthetik a megjelenésünket, és arról is, hogyan lehet fiatalosabban, frissebben, önazonosabban öltözködni 40-50-60 év felett. Erről több cikket és videót is készítettem már, mert azt látom, hogy sok nő egyszerűen nem veszi észre, hogy az öltözködése már nem őt szolgálja. Amikor...
Vannak városok, amelyek szépek. Vannak városok, amelyeket jó megnézni. És vannak olyan városok, ahol az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy nem turistaként nézi az utcákat, hanem azon gondolkodik: vajon milyen lenne itt élni? Nekem Brno ilyen hely lett. Gyergyai risztina, stílustanácsadó cikke.
