Az előző előtte–utána cikkemben három olyan vendégem történetét mutattam meg, akik különböző élethelyzetben, de már érettebb korban érkeztek hozzám stílustanácsadásra. Most szándékosan három jóval fiatalabb ügyfelemet választottam.
A szépség csendje – egy délután a Magyar Nemzeti Galériában
Ma délután a Magyar Nemzeti Galériában jártam. Nem munkából, nem tanításból, nem elemzésből – csak úgy.
Engedtem, hogy a festmények színei vezessenek. Hogy a múlt század elejének csendje beszéljen hozzám. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.
Az 1900-as évek eleje mindig a kedvenc korszakom volt. Az a pillanat, amikor a világ még lassan mozdult, de már ott bujkált benne a változás ígérete.
A nők megjelentek a képeken – nem múzsaként, hanem emberként.
A színek pedig már nem illusztráltak, hanem éreztek.
- A Modern idők kiállításban percekig álltam Szinyei Merse Pál zöldjei előtt. Az a fajta zöld, amit nem lehet színpalettán kikeverni – csak megérezni, ha az ember ránéz a tavaszi fényre
- Ferenczy Károly képein a természet nem díszlet, hanem lelkiállapot
- Rippl-Rónai vörösei pedig pont olyanok, mint amikor egy nő végre el meri hinni, hogy a finomság és az erő nem zárják ki egymást.
Ahogy néztem a szecessziós nőalakokat, eszembe jutott: a stílus is valami ilyesmi. Egy folyamatos mozdulat a külső és a belső között.
Ahogy a vonalak lágyan hajlanak a vásznon, úgy hajlik a nő is az élet ritmusához – csak máskor és máshogy.
A színek közben gyógyítottak.
Nem harsányan, nem terápiásan – csak csendesen.
A zöld lelassított. A kék kitisztított.
A narancs visszahozta a kedvemet az élethez.
Ez a nap valójában egyfajta színterápia volt,
csak nem klinikai, hanem lelki értelemben.
Amikor kijöttem, másképp láttam a várost.
Mintha a fények is kicsit bátrabbak lettek volna.
És talán én is.
Emlékeztetett rá, miért szeretem ezt a munkát:
mert minden szín, minden forma, minden ember mögött ott van a történet, amit néha nem kimondani, hanem megmutatni érdemes.
A művészet és az öltözködés sokszor ugyanarról szól:Ha te is szeretnéd felfedezni, milyen színekben és stílusban tudsz a leginkább önmagad lenni, várlak szeretettel színtanácsadáson vagy stílustanácsadáson.
harmóniát keresünk a világban és önmagunkban.
A Galériában ma mindkettőt megtaláltam – színekben, formákban, csendben.
Gyergyai Krisztina, szín-és stílustanácsadó
Sokan azért érzik úgy, hogy "nincs mit felvenniük", mert azt gondolják, minden új összeállításhoz új ruhadarabokra van szükség. Pedig egy jól átgondolt ruhatár éppen attól működik jól, hogy néhány egyszerű, jól kombinálható alapdarabból egészen különböző szetteket lehet összeállítani. Mutatok erre egy nagyon egyszerű példát a saját ruhatáramból. ...
A nyár folyamán több olyan vendégemmel dolgoztam együtt, akik nem egyszerűen egy új ruhát kerestek. Szerették volna végre megérteni, hogy milyen színek, fazonok és összeállítások állnak igazán jól nekik – és hogyan tudják mindezt a saját életükben is használni. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó.
A nyár legforróbb napjaiban öt napra felköltöztünk Dobogókőre. Amikor odalent szinte elviselhetetlen volt a hőség, a hegyen néhány fokkal hűvösebb levegő fogadott bennünket. Meleg volt ott is, nagyon meleg, de azt a néhány fok különbséget ilyenkor az ember szinte megváltásként éli meg.




