Aznap délelőtt Lili, Krisztina és Márti néni elhatározták, hogy kicsit kiszabadulnak a házból. Egy friss, téli reggelen sétálni indultak, miközben beszélgettek mindenről, ami az ünnepekhez kapcsolódott. A levegő tiszta volt, és a hópehely, amely enyhén hullott az égből, mesébe illő hangulatot teremtett. Márti néni mesélt nekik egy régi történetet a gyermekkora karácsonyairól, Krisztina pedig új ötletekkel állt elő a karácsonyi dekorációval kapcsolatban.
Amikor visszatértek, hazamentek ebédelni, majd együtt nekiláttak a karácsonyi menü átnézésének. Márti néni az asztalon sorakozó receptfüzeteket rendezgette, miközben Lili egy-egy receptet felolvasott, és közösen kiválasztották, hogy mi kerül az ünnepi asztalra. Az egész készülődés közben egy igazi családi hangulat alakult ki, és a szobában már érezni lehetett az ünnepi varázst.
Délután, amikor már mindent előkészítettek, elérkezett az idő a következő adventi gyertya meggyújtására. A kandalló mellett állva, Márti néni meggyújtotta a negyedik gyertyát, és egy pillanatra elcsendesedtek. Az ablakon kívül egy-egy hópehely szállt el, a lámpások fényében pedig mintha még inkább varázslatos lett volna a pillanat.
"Milyen gyorsan telik az idő…" – mondta Lili, miközben a gyertya lángját nézte.
Este, miután elhelyezték a gyertyát, Márti néni és Lili úgy döntöttek, hogy megnézik a régi ládát. A láda kinyitása egy kicsit mindig olyan érzés volt számukra, mintha a múlt titkai nyílnának meg előttük. Ezúttal valami különleges dolog várt rájuk. A láda mélyén egy régi, vastag könyv hevert, amely már a sok év alatt megviselődött, de még mindig a maga titokzatos módján vonzotta őket.
-Ez… ez volt anyukám kedvenc könyve – mondta Márti néni, miközben a kezébe vette a könyvet, és finoman megpaskolta a borítóját- A háború alatt, amikor mindent elvesztettek, csak ez maradt meg neki. Ezt olvasta mindig, amikor egy kis békét keresett a világban…
Lili figyelmesen hallgatta, ahogy Márti néni mesél a könyvről és édesanyja történetéről. A könyv valóban különlegesnek tűnt, valami megmagyarázhatatlan varázsa volt. Márti néni óvatosan kinyitotta, és a sárgult lapok között, mintha minden egyes sor egy másik világot idézett volna meg.
Lili elgondolkodott egy pillanatra, majd elhatározta, hogy másnap, hétfőn, még elmegy a könyvesboltba, és vesz magának egy könyvet.
Ez a karácsonyi pihenésem egyik apró öröme lesz – gondolta magában, miközben a könyv borítóját simogatta- Valami hasonlót, ami talán segít nekem is megtalálni a békét az ünnepi időszakban.
Ahogy leült a kanapéra, a szoba egyre inkább megtelt az ünnepi hangulattal, és Lili úgy érezte, hogy ebben az időszakban nemcsak a karácsonyra, de a csendes pillanatokra és a múlt titkaira is szüksége van.
Gyergyai Krisztina, szín-és stílustanácsadó
Ha megkérdeznénk száz embert, mitől lesz valaki stílusos, a legtöbben valószínűleg azt válaszolnák, hogy a ruháitól. Majdnem 30 év szín- és stílustanácsadói tapasztalat után azonban egészen máshogy látom ezt. A stílus szerintem nem a gardróbban kezdődik, és nem is egy új ruha megvásárlásával. Sokkal korábban indul: abban, hogyan bánunk önmagunkkal,...
Vannak helyek, ahová újra és újra jó visszatérni. Tihany számomra pontosan ilyen. Nem azért, mert minden alkalommal valami teljesen újat mutat, hanem mert ugyanazt a nyugalmat, szépséget és balatoni hangulatot adja. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.
Stílustanácsadóként gyakran beszélek arról, hogy milyen apró dolgok öregíthetik a megjelenésünket, és arról is, hogyan lehet fiatalosabban, frissebben, önazonosabban öltözködni 40-50-60 év felett. Erről több cikket és videót is készítettem már, mert azt látom, hogy sok nő egyszerűen nem veszi észre, hogy az öltözködése már nem őt szolgálja. Amikor...
Vannak városok, amelyek szépek. Vannak városok, amelyeket jó megnézni. És vannak olyan városok, ahol az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy nem turistaként nézi az utcákat, hanem azon gondolkodik: vajon milyen lenne itt élni? Nekem Brno ilyen hely lett. Gyergyai risztina, stílustanácsadó cikke.
