Néha nem veled van a baj. Lehet, hogy egyszerűen rossz helyen vagy, rossz emberek között, vagy egy olyan életben, amely már régen nem rólad szól.
Egy régi kép, és egy nagyon fontos nő az életemben

Ez itt az én nagymamám – elöl, középen, sötét kosztümben egy május 1-váci programon.
Elegáns, büszke, stílusos. Mindig az volt. Szépen járt, szépen beszélt, szépen írt. És mindig figyelt arra, hogyan néz ki.
Sokszor (talán túl sokszor) kritizálta az én megjelenésemet is. De most már tudom: ő a stílus szeretetét adta tovább nekem.
Tőle származik az a mondat, amit azóta már én is idéztem egy korábbi posztomban:
👉 "Egy nőnek a cipője és a haja legyen tökéletes – a kettő közötti rész csak ezután következik."
📎 (munkahelyi öltözködéses posztomban írtam róla)
Tavaly ment el, 93 évesen. Az egyik legnagyobb stílusos példaképem.
Azt mondta: "A hosszú élet titka, hogy nem idegeskedünk minden felesleges dolgon." – Aztán persze ő mindig ideges volt. És mégis: élt, élt, élt, minden pillanatban jelen volt, nőként is.
Ma rá emlékezem. És egy kicsit hálát adok azért, hogy tőle is kaptam valamit abból, amit most stílusnak hívok.
Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó
Elegánsan is lehetsz igénytelen. Az igénytelenség ugyanis nem mindig foltos nadrágot, kitaposott cipőt vagy ápolatlan külsőt jelent. Néha éppen akkor válik igénytelenné az összhatás, amikor valaki mindenáron elegánsnak szeretne látszani. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.
Nem a növény változott meg. A figyelem. Évek óta ott álltak a teraszon a nagymamámtól örökölt növények, a régi cserepeikben, valahol a lomok között. Nem dobtam ki őket, de igazából nem is foglalkoztam velük. Ott voltak, éltek valahogy, én pedig időnként észrevettem őket, máskor meg egyszerűen elmentem mellettük. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó...




