Elegáns, mégis igénytelen? Így lesz a kiöltözésből stílustalan megjelenés

Elegánsan is lehetsz igénytelen. Az igénytelenség ugyanis nem mindig foltos nadrágot, kitaposott cipőt vagy ápolatlan külsőt jelent. Néha éppen akkor válik igénytelenné az összhatás, amikor valaki mindenáron elegánsnak szeretne látszani. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.

Felveszed az alkalmi ruhát, a magas sarkú cipőt, hozzá néhány ékszert, egy ünnepinek gondolt táskát és esetleg még egy kosztümkabátot vagy bolerót is. Külön-külön minden darab elegánsnak tűnhet, együtt azonban mégsem alkotnak harmonikus egészet.

Attól még nem leszel stílusos, hogy elegáns ruhát veszel fel

Sokan azt tanulták, hogy egy jól öltözött nő mindig elegáns. Szoknyát, blúzt, kosztümkabátot és magas sarkú cipőt visel, az alkalmi ruhához pedig feltétlenül ékszereket választ. Csakhogy az elegancia önmagában nem stílus. Persze szigorú értelemben az elegancia eleve harmóniát, ízlést és igényességet jelent, a hétköznapi szóhasználatban azonban sokan minden alkalmi vagy ünnepi öltözéket elegánsnak neveznek.

Hiába ünnepi egy ruha, ha:

• nem illik a viselője személyiségéhez;

• idegen attól, ahogyan a hétköznapokban él;

• kényelmetlenül érzi magát benne;

• rossz a szabása vagy az anyaga;

• nem passzol hozzá a cipő, a táska és a többi kiegészítő;

• egyszerre túl sok, egymással versengő részlet kerül rá.

Ilyenkor nem azt látjuk, hogy a nő elegáns lett, hanem azt, hogy magára vett egy szerepet. Mintha nem önmagát öltöztette volna fel, hanem megpróbált volna eljátszani valakit, akit szerinte elegánsnak neveznek.

A "mindent magamra veszek" nem igényesség

Gyakori hiba, hogy valaki minden ünnepinek tartott ruhadarabját egyszerre akarja viselni.

Fényes ruha, csipkés boleró, alkalmi táska, barna szandál, fekete harisnya, gyöngysor és néhány arany ékszer – hiszen ezek külön-külön mind szép és elegáns darabok. Csakhogy nem biztos, hogy egymással is működnek.

Az igényes öltözködés nem a ruhadarabok számán, márkáján vagy árán múlik. Az összhangon múlik.

Figyelembe kell venni:

• a színeket;

• az anyagokat;

• a fazonokat;

• az alkalmat;

• a testalkatot;

• és mindenekelőtt azt a nőt, aki viseli az összeállítást.

Egy egyszerű nadrág, egy jó szabású ing és egy tiszta sportcipő sokkal igényesebb hatást kelthet, mint egy rosszul megválasztott alkalmi ruha össze nem illő kiegészítőkkel.

Az igényesség az önismeretnél kezdődik

Az igényesség nem azt jelenti, hogy mindig kiöltözöl. Azt jelenti, hogy figyelsz magadra, ismered önmagadat, és tudatosan választod ki azt, ami valóban hozzád illik.

Lehet, hogy neked egy finom, romantikus ruha áll jól. Lehet, hogy egy letisztult nadrágkosztümben érzed magad igazán önazonosnak. De az is lehet, hogy egy egyszerű ruhát lapos cipővel sokkal természetesebben és magabiztosabban viselsz, mint bármilyen magas sarkút.

Nem attól leszel jól öltözött, hogy mások szerint elegáns ruhákat viselsz. Attól leszel jól öltözött, hogy a ruháid:

• illenek a személyiségedhez;

• jól működnek a testalkatodon;

• passzolnak az életviteledhez;

• megfelelőek az adott alkalomra;

• és természetesen tudsz bennük viselkedni.

Ha egy ruhában végig feszengsz, húzogatod a szoknyádat, nem tudsz járni a cipőben, és alig várod, hogy hazaérve átöltözhess, akkor valószínűleg nem a megfelelő ruhát választottad – bármilyen elegánsnak is látszott a vállfán.

Nem elegánsabbnak kell lenned, hanem önazonosabbnak

A valódi stílus nem egy kész szabályrendszer lemásolása. Nem arról szól, hogy bizonyos életkor felett mit "kell" viselni, vagy hogy egy nő kizárólag szoknyában és magas sarkúban lehet csinos.

Arról szól, hogy megtaláld azt az öltözködést, amelyben önmagad maradhatsz, miközben a megjelenésed rendezett, tudatos és harmonikus.

Ebben segítenek a Krisztina válogatásai is. Nem általános divatszabályokat kapsz, amelyeket gondolkodás nélkül le kell másolnod, hanem könnyen használható segítséget ahhoz, hogy felismerd:

• milyen ruhadarabok működhetnek rajtad;

• hogyan állíts össze harmonikus szetteket;

• mely hibákat érdemes elkerülnöd;

• és hogyan lehetsz csinosabb anélkül, hogy valaki másnak öltöznél.

Amikor tehát "igénytelen eleganciáról" beszélek, nem a valódi eleganciára gondolok, hanem arra az elegánsnak szánt alkalmi öltözékre, amelyből hiányzik az összhang, a tudatosság és az önazonosság. Mert nem az a cél, hogy több "elegáns" ruhád legyen. Az a cél, hogy végre tudd, melyik ruhában vagy valóban te.

Nézd meg a Krisztina válogatásait, és válaszd ki azt a segítséget, amelyik a te öltözködési problémádra ad választ.

Te mit gondolsz? Lehet valaki egyszerre "elegáns" és igénytelen – vagy szerinted már maga az elegancia szó kizárja az igénytelenséget?

Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó