Néha nem veled van a baj. Lehet, hogy egyszerűen rossz helyen vagy, rossz emberek között, vagy egy olyan életben, amely már régen nem rólad szól.
Adventi kalendárium- A régi könyv 22. rész
Aznap délelőtt Lili, Krisztina és Márti néni elhatározták, hogy kicsit kiszabadulnak a házból. Egy friss, téli reggelen sétálni indultak, miközben beszélgettek mindenről, ami az ünnepekhez kapcsolódott. A levegő tiszta volt, és a hópehely, amely enyhén hullott az égből, mesébe illő hangulatot teremtett. Márti néni mesélt nekik egy régi történetet a gyermekkora karácsonyairól, Krisztina pedig új ötletekkel állt elő a karácsonyi dekorációval kapcsolatban.
Amikor visszatértek, hazamentek ebédelni, majd együtt nekiláttak a karácsonyi menü átnézésének. Márti néni az asztalon sorakozó receptfüzeteket rendezgette, miközben Lili egy-egy receptet felolvasott, és közösen kiválasztották, hogy mi kerül az ünnepi asztalra. Az egész készülődés közben egy igazi családi hangulat alakult ki, és a szobában már érezni lehetett az ünnepi varázst.
Délután, amikor már mindent előkészítettek, elérkezett az idő a következő adventi gyertya meggyújtására. A kandalló mellett állva, Márti néni meggyújtotta a negyedik gyertyát, és egy pillanatra elcsendesedtek. Az ablakon kívül egy-egy hópehely szállt el, a lámpások fényében pedig mintha még inkább varázslatos lett volna a pillanat.
"Milyen gyorsan telik az idő…" – mondta Lili, miközben a gyertya lángját nézte.
Este, miután elhelyezték a gyertyát, Márti néni és Lili úgy döntöttek, hogy megnézik a régi ládát. A láda kinyitása egy kicsit mindig olyan érzés volt számukra, mintha a múlt titkai nyílnának meg előttük. Ezúttal valami különleges dolog várt rájuk. A láda mélyén egy régi, vastag könyv hevert, amely már a sok év alatt megviselődött, de még mindig a maga titokzatos módján vonzotta őket.
-Ez… ez volt anyukám kedvenc könyve – mondta Márti néni, miközben a kezébe vette a könyvet, és finoman megpaskolta a borítóját- A háború alatt, amikor mindent elvesztettek, csak ez maradt meg neki. Ezt olvasta mindig, amikor egy kis békét keresett a világban…
Lili figyelmesen hallgatta, ahogy Márti néni mesél a könyvről és édesanyja történetéről. A könyv valóban különlegesnek tűnt, valami megmagyarázhatatlan varázsa volt. Márti néni óvatosan kinyitotta, és a sárgult lapok között, mintha minden egyes sor egy másik világot idézett volna meg.
Lili elgondolkodott egy pillanatra, majd elhatározta, hogy másnap, hétfőn, még elmegy a könyvesboltba, és vesz magának egy könyvet.
Ez a karácsonyi pihenésem egyik apró öröme lesz – gondolta magában, miközben a könyv borítóját simogatta- Valami hasonlót, ami talán segít nekem is megtalálni a békét az ünnepi időszakban.
Ahogy leült a kanapéra, a szoba egyre inkább megtelt az ünnepi hangulattal, és Lili úgy érezte, hogy ebben az időszakban nemcsak a karácsonyra, de a csendes pillanatokra és a múlt titkaira is szüksége van.
Gyergyai Krisztina, szín-és stílustanácsadó
Elegánsan is lehetsz igénytelen. Az igénytelenség ugyanis nem mindig foltos nadrágot, kitaposott cipőt vagy ápolatlan külsőt jelent. Néha éppen akkor válik igénytelenné az összhatás, amikor valaki mindenáron elegánsnak szeretne látszani. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.
Nem a növény változott meg. A figyelem. Évek óta ott álltak a teraszon a nagymamámtól örökölt növények, a régi cserepeikben, valahol a lomok között. Nem dobtam ki őket, de igazából nem is foglalkoztam velük. Ott voltak, éltek valahogy, én pedig időnként észrevettem őket, máskor meg egyszerűen elmentem mellettük. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó...




