A stílus nem a ruhásszekrényben kezdődik

2026.06.29

Ha megkérdeznénk száz embert, mitől lesz valaki stílusos, a legtöbben valószínűleg azt válaszolnák, hogy a ruháitól. Majdnem 30  év szín- és stílustanácsadói tapasztalat után azonban egészen máshogy látom ezt. A stílus szerintem nem a gardróbban kezdődik, és nem is egy új ruha megvásárlásával. Sokkal korábban indul: abban, hogyan bánunk önmagunkkal, mennyire figyelünk oda a testünkre, a lelkünkre és arra, hogy jól érezzük magunkat a saját bőrünkben. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.

Sokan azért keresnek meg, mert szeretnének fiatalosabban, csinosabban vagy magabiztosabban öltözni. A közös munka során természetesen megtaláljuk azokat a színeket, fazonokat és ruhadarabokat, amelyek a legjobban állnak nekik, mégis újra és újra ugyanarra a felismerésre jutunk. Nem önmagában egy blézer, egy ruha vagy egy jól megválasztott cipő teszi vonzóvá az embert, hanem az a kisugárzás, amely belülről fakad. Egy kialvatlan, állandóan rohanó, önmagára alig figyelő ember a legdrágább ruhában sem fog ugyanúgy ragyogni, mint az, aki kiegyensúlyozott, energikus és jól érzi magát.

Éppen ezért számomra az igényesség soha nem csak az öltözködésről szólt. Ugyanúgy hozzátartozik az is, hogyan rendezzük be az otthonunkat, milyen ételeket választunk, mennyit mozgunk, mennyit pihenünk, hogyan beszélünk másokkal, és talán a legfontosabb, hogyan beszélünk saját magunkkal. Ezek együtt alakítják azt a kisugárzást, amelyet semmilyen divatmárka nem tud megvásárolhatóvá tenni.

Nem hiszek a gyors csodákban vagy a néhány nap alatt látványos eredményt ígérő módszerekben. Sokkal inkább hiszek a mindennapi apró döntések erejében. Egy hosszabb séta, egy tál friss gyümölcs, elegendő folyadék, egy korábbi lefekvés vagy akár az, hogy reggel olyan ruhát veszünk fel, amelyben igazán jól érezzük magunkat, önmagában talán jelentéktelennek tűnik. Hónapok, majd évek alatt azonban ezekből az apró döntésekből épül fel az életminőségünk.

A stílustanácsadások során azt is gyakran látom, hogy sokan úgy érzik, előbb magabiztosnak kellene lenniük ahhoz, hogy bátrabban öltözzenek. Én inkább azt tapasztalom, hogy ez oda-vissza működik. Amikor valaki elkezd odafigyelni önmagára, egyre jobban érzi magát, ez pedig megjelenik a testtartásában, a mosolyában és abban is, hogy bátrabban választ színeket vagy új fazonokat. A stílus önmagában nem old meg minden problémát, de képes elindítani egy pozitív változást, amely az élet más területeire is hatással lehet.

Talán ezért szeretem ennyire a munkámat. Számomra a szín- és stílustanácsadás soha nem pusztán ruhákról szólt. Sokkal inkább arról, hogy valaki újra örömmel nézzen bele a tükörbe, és azt mondja: "Ez tényleg én vagyok." Ez a pillanat mindig emlékeztet arra, hogy az igazi stílus nem a márkákban, nem a divatban és nem is a ruhásszekrény méretében rejlik. A valódi stílus akkor születik meg, amikor a külső és a belső végre összhangba kerül egymással.

Hiszem, hogy a stílus végső soron nem azt mutatja meg, milyen ruhát viselünk. Sokkal inkább azt, hogyan élünk.

Nem szerencsém volt. Hanem végre eljutottam oda, hogy magamra is jut időm.

Az utóbbi időben sokszor kapok olyan kommenteket, hogy nekem könnyű. Hogy nekem csak megszületnem kellett, mindig csinos vagyok, kirándulok, utazgatok, egészséges ételeket készítek, sokat dolgozom, és biztos soha nem voltak nehézségeim.

Mosolygok ilyenkor.

Nem azért, mert bántanak ezek a mondatok, hanem mert pontosan tudom, hogy aki ezt írja, az csak az életem mostani fejezetét látja. A három gyermekem már felnőtt. Az életemnek most egy olyan szakaszában vagyok, amikor végre jut időm saját magamra is. De ez nem mindig volt így.

Amikor kicsik voltak, az életem teljesen másról szólt. Rengeteget sütöttem, főztem, kézműveskedtünk, kirándultunk, együtt készítettünk dekorációkat, játékokat, ajándékokat. Akkoriban született meg a Kreatív Anyabanya blog is, ahol ezrek követték az ötleteinket. Ha valaki ma visszanézi azokat a bejegyzéseket, pontosan láthatja, hogy akkor az volt az életem középpontja.

És ez így volt jó. Most pedig más az életszakaszom. Ma már elsősorban a hivatásomnak élek. Szín- és stílustanácsadóként dolgozom, videókat készítek, ügyfelekkel foglalkozom, cikkeket írok, tanítok, utazom. Imádom azt, amit csinálok.

De ettől még ugyanúgy fontos számomra az egészségem. Nem azért, mert tökéletes szeretnék lenni.Hanem azért, mert szeretnék még sokáig energikusan élni.

Nálunk teljesen természetes volt, hogy nyáron együtt tesszük el a kovászos uborkát a lányaimmal. Ahogy az is, hogy feldarabolok egy nagy adag gyümölcsöt, előkészítem a smoothie-khoz vagy a gyümölcssalátához, mert így sokkal könnyebb jól dönteni egy rohanós napon is.

Nem különleges recepteket készítek. Egyszerűen csak próbálok olyan ételeket enni, amelyek után jól érzem magam. A gyerekeimnek is sokszor készítek smoothiet, zöldségkérmeket.

Évek óta nem eszem cukrot. Nem dohányzom. Nem iszom alkoholt. Szinte egyáltalán nem iszom cukros vagy szénsavas üdítőket.

Sokat gyalogolok. Sokszor napi tízezer lépést, de gyakran húsz-harmincezret is. Szeretek sétálni, szeretek felfedezni új városokat.

És igen, szeretek egészséges ételeket készíteni is. Nem azért, hogy ezt megmutassam másoknak. Hanem mert így érzem jól magam.

  • Hogyan találd meg a saját stílusodat?
  • Melyik színtípusba tartozol?
  • Az 5 leggyakoribb öltözködési hiba.
  • Kapszulagardrób kezdőknek.
  • 30 év 30 tanács az életmódról
  • 30 év 30 tanács a nőiességről
  • 30 év 30 tanács a stílusról
  • Szegedi kirándulásom
  • Prágai utazásom
  • Balatonfüredi kiruccanásom
  • Tihanyi sétám
  • Sokan azt gondolják, hogy mindez azért van, mert szerencsém volt. Pedig nem. Egyszerűen minden életszakasznak megvolt a maga feladata. Volt idő, amikor a gyerekeim voltak az elsők. Most végre én is sorra kerültem. És ezt nem szégyellem. Sőt.

    Minden nőnek ezt kívánom. Hogy egyszer eljusson oda, amikor már nem csak másokról gondoskodik, hanem saját magáról is. Ha valaki kíváncsi arra, hogyan élek, szívesen megmutatom.

    A kovászos uborkát. A smoothie-t. A gyümölcssalátát. A kirándulásokat. A hosszú sétákat. A hétköznapi döntéseimet.

    Mert az egészség nem egyetlen nagy elhatározással kezdődik. Hanem sok száz apró döntéssel. És ha valaki szeretne inspirációt meríteni belőle, örülök neki. Sőt, kíváncsi is vagyok rá.

    Mutasd meg te is, nálatok milyen egy egészséges hétköznap! Mit főztél, merre kirándultál, hogyan mozogsz, milyen apró szokások segítenek abban, hogy jól érezd magad a bőrödben?

    Hiszem, hogy egymást inspirálni mindig sokkal értékesebb, mint egymást kritizálni.

    Kapcsolódó cikkeim:

  • Hogyan találd meg a saját stílusodat?
  • Melyik színtípusba tartozol?
  • Az 5 leggyakoribb öltözködési hiba.
  • Kapszulagardrób kezdőknek.
  • 30 év 30 tanács az életmódról
  • 30 év 30 tanács a nőiességről
  • 30 év 30 tanács a stílusról
  • Szegedi kirándulásom
  • Prágai utazásom
  • Balatonfüredi kiruccanásom
  • Tihanyi sétám
  • Gyergyai Krisztina, szín-és stílustanácsadó

    Online stílustanácsadás csomagjam

    Ha megkérdeznénk száz embert, mitől lesz valaki stílusos, a legtöbben valószínűleg azt válaszolnák, hogy a ruháitól. Majdnem 30 év szín- és stílustanácsadói tapasztalat után azonban egészen máshogy látom ezt. A stílus szerintem nem a gardróbban kezdődik, és nem is egy új ruha megvásárlásával. Sokkal korábban indul: abban, hogyan bánunk önmagunkkal,...

    Vannak helyek, ahová újra és újra jó visszatérni. Tihany számomra pontosan ilyen. Nem azért, mert minden alkalommal valami teljesen újat mutat, hanem mert ugyanazt a nyugalmat, szépséget és balatoni hangulatot adja. Gyergyai Krisztina, stílustanácsadó cikke.

    Stílustanácsadóként gyakran beszélek arról, hogy milyen apró dolgok öregíthetik a megjelenésünket, és arról is, hogyan lehet fiatalosabban, frissebben, önazonosabban öltözködni 40-50-60 év felett. Erről több cikket és videót is készítettem már, mert azt látom, hogy sok nő egyszerűen nem veszi észre, hogy az öltözködése már nem őt szolgálja. Amikor...

    Vannak városok, amelyek szépek. Vannak városok, amelyeket jó megnézni. És vannak olyan városok, ahol az ember egyszer csak azon kapja magát, hogy nem turistaként nézi az utcákat, hanem azon gondolkodik: vajon milyen lenne itt élni? Nekem Brno ilyen hely lett. Gyergyai risztina, stílustanácsadó cikke.

    Share